2012. június 22., péntek

Így indult az Európa Nagydíj

A Forma-1 világbajnokság ugyan "csak" 1950 óta működik, ám a szakág, vagyis a nagydíjversenyzés sokkal régebbi múlttal büszkélkedhet. Ez elmondható az Európa Nagydíjról is.


Az Alfa Romeo utolsó közös képe 1923-ból: Antonio Ascari (mellette Enzo Ferrari), Ugo Sivocci és Giuseppe Campari. 

Az Európa Nagydíj a mai formájában 1983 óta létezik. Ekkor rendezték meg először önálló eseményként, akkor a brit Brands Hatch pályán Nelson Piquet szerezte meg a futamgyőzelmet a Brabham BMW színeiben. '83 előtt az Európa Nagydíj egy tiszteletbeli cím volt, amit minden évben más nemzet futama használhatott alcímként.

Az első Európa Nagydíj címet az 1923-as Olasz Nagydíj kapta meg, amelyet a Milano közeli Monzában futottak 1923. szeptember 9-én. A versenynek a kombinált pálya adott otthont, a pontosan tíz kilométer hosszú, ovál és épített szakaszokat is tartalmazó aszfaltcsíkon 80 körös, vagyis összesen 800 kilométeres versenytávot írtak ki.

Tragikusan indult a hétvége a hazai pályán induló Alfa Romeo csapat számára. A szabadedzésen ugyanis halálos balesetet szenvedett az egyik versenyzőjük, az olasz Ugo Sivocci. Az 1885-ben született pilóta az első világháború után autószerelőként dolgozott Milánóban. Itt ismerte meg későbbi barátját, az Alfánál dolgozó Enzo Ferrarit, aki hozzásegítette őt az olasz istálló gyári csapatának egyik üléséhez 1920-ban. Pályafutásának legnagyobb sikerét utolsó szezonjában érte el, amikor megnyerte az 1923-as Targa Floriót. Az Európa Nagydíj edzésén bekövetkezett halála után a csapat kegyeleti okokból nem állt rajthoz, Sivocci rajtszámát, a 17-est pedig ezután 66 évig nem használta olasz csapat (legközelebb a mezőnyben 1989-ben Nicola Larini, az Osella-Ford versenyzője).

Elszállítják Sivocci összetört Alfáját

A célegyenesben rajtszám alapján álltak fel a versenyzők, így Minoia (Benz), Bordino (Fiat) és Silvani (Voisin Laboratoire) indulhatott az első sorból, Guyot (Rolland-Pilain) és Murphy (Miller) a másodikból, Horner (Benz), Nazzaro (Fiat) és Rougier (Voisin Laboratoire) a harmadikból.

Jurij Sevcsuk illusztrációja az 1923-as Európa Nagídíj rajtjáról (Guyot, Silvani és Murphy)

A versenyen a leggyorsabb kört a később egészségügyi okból kiálló Pietro Bordino (Fiat) érte el 3:44.0-ás idejével.

A célba érők névsora:
1. Carlo Salamano (ITA, Fiat) 5:27:38
2. Felice Nazarro (ITA, Fiat) 5:28:02
3. Jimmy Murphy (USA, Miller) 5:32:51
4. Ferdinando Minoia (ITA, Benz) +4 kör

Ferdinando Minoiát (Benz) előzi Felice Nazzaro (Fiat) Monzában