2012. szeptember 1., szombat

Belga Nagydíj 1925

Az idei mezőnnyel együtt visszatérünk az öthetes nyári szünetről, és Belgiumba kalandozunk. Ezúttal az első Belga Nagydíjig nyúlunk vissza, egészen 1925-be. 

Antonio Ascari


Az Ardennek hegyei között meghúzódó Spa-Francorchampsi versenypálya a kezdetek óta a legfontosabb helyszíne a belga autósportnak, bár akkoriban még nem a ma ismert aszfaltcsíkon futották a versenyeket. A modern Circuit de Spa-Francorchamps 1979-ben készült el, és azóta is számos átalakításon esett már át. Korábban egy a mainál kétszer hosszabb útszakaszon rendezték meg a versenyeket, ám még ez a 14,1 kilométer hosszú pálya is csak a második világháború után készült el.

Az 1925-ös első nagydíjat befogadó aszfaltcsíkot valójában lezárt közutak alkották: a Francorchamps és Malmédy; a Malmédy és Stavelot; illetve a Stavelot és Francorchamps közötti szakaszok. A két, egykor ténylegesen érintett település nevét ma is őrzik a pálya Malmédy és Stavelot nevű kanyarjai. Napjaink legjellegzetesebb szakaszai, mint a célegyenes utáni hajtűkanyar (La Source) és a sok pilóta kedvenc kombinációjának számító Eau Rouge már akkor is részei voltak az útvonalnak.

Az első Belga Nagydíjra mindössze tizenketten neveztek, és végül csak heten indultak el. A rajtsorrendet a rajtszámok határozták meg, így a francia René Thomas (Delage) indulhatott a pole-ból, az olasz Antonio Ascari (Alfa Romeo) a második helyről. A francia Robert Benoist (Delage) a harmadik, Giuseppe Campari (Alfa Romeo) pedig a negyedik rajtkockából kezdte meg a futamot. Mögöttük a sorrend: Divo (Delage), Brilli-Peri (Alfa Romeo) és Torchy (Delage).

A 14.98 km hosszú aszfaltcsíkon 54 kört kellett teljesíteniük a versenyzőknek, a teljes versenytáv így 809.06 km volt. Mindössze hat kör telt el a futamból, amikor már három Delage-pilóta is a pálya mellől figyelte a fejleményeket. Benoist-nak már az első körben problémái akadtak az üzemanyagtankkal, Torchy pedig lefulladt a második körben. René Thomas autója kigyulladt, innentől kezdve tehát csak négyen maradtak versenyben.

A következő kiesőt a 18. körben érte utol a végzete: Brilli-Perri felfüggesztése adta meg magát, majd tíz körrel később Albert Divo, a franciák utolsó versenyzője is bedobta a törölközőt műszaki hiba miatt.

Félidőben ketten maradtak a pályán, ám innentől már nem történt több meghibásodás, és végül mindketten dobogóra állhattak. Az első Belga Nagydíjat Antonio Ascari nyerte 6 óra 42 perc 57 másodperces idővel, a második helyre pedig csapattársa, Giuseppe Campari futott be mintegy 22 perccel később.


Az első Belga Nagydíj - ami abban az évben az Európa Nagydíj címet is megkapta - volt az 1925-ös Automobil Világbajnokság második futama. A bajnokság szabályai szerint hibapontokat osztottak, vagyis minél kevesebb hibapontot szerzett egy csapat, annál előnyösebb helyre került a tabellán.

Az 1925-ös Automobil Világbajnokság állása az Európa Nagydíj után

1. Duesenberg - 7 pont
2. Alfa Romeo - 7 pont
3. Junior 8 - 8 pont
4. Miller - 10 pont
5. Fiat - 10 pont
6. Skelly Special - 11 pont
7. R.J. Special - 11 pont
8. Delage - 11 pont