2014. július 16., szerda

Hazai pályán a Mercedes-Benz

Esküszöm, nem szándékosan nyomasztom az olvasókat egy újabb Mercedes-győzelem történetével, egyszerűen csak így jött ki a lépés, amikor a soron következő Német Nagydíjról szerettem volna írni.



Az első, az AVUS-on megrendezett 1926-os futam után öt évet kellett várni a második Német Nagydíjra, aminek már az Eiffelrennen helyszíne, a Nürburgring adott otthont. Bár a Német Nagydíj ebben az évben Grande Épreuve-nek számított, bajnoki pontokat nem osztottak a versenyen.

Az 1927-ben átadott Nürburgringet több szakaszon használták ebben az időszakban: 1929 előtt a teljes vonalvezetést (az úgynevezett Gesamtstrecke), ettől kezdve pedig külön-külön rendeztek eseményeket a rövidebb, 7,7 kilométer hosszú déli hurkon (Südschleife) és a közel 23 kilométeres északin (Nordschleife). A Forma-1 (és a korábbi AIACR) nagydíjakat ez utóbbi, Zöld Pokolnak is nevezett pályaszakaszon tartották egészen Niki Lauda 1976-os balesetéig. Ezután épült meg a napjainkban is népszerű GP-pálya, ami az egykori Südschleifén belül jött létre. Felépülése után a Déli Hurok lassan beleolvadt a közúthálózatba.


Az 1931-es Német Nagydíj volt az első olyan nagydíj a Nürburgringen, amikor a Südschleife nem volt része a versenyívnek. A nagy gazdasági világválság közepette az utolsó pillanatig kérdéses volt, hogy a Németországi Automobil Klub (A.v.D. - Automobilclub von Deutschland) megrendezi-e a futamot. A végső döntés szerdán született meg a hétvégi futamról.

A nagydíjra nevező összesen 48 versenyzőt két csoportba osztották: az 1100 cm3-nél nagyobb motorokkal rendelkezők alkották az első, az 500-1100 cm3 közötti autók pedig a második csoportot. Az első csoport 22, a második 18 körös versenytávot teljesített. Egyéb megkötéseket nem szabtak meg a szervezők a motorra, az autók súlyára vagy az üzemanyag-felhasználásra vonatkozóan. Egy autóba két versenyzőt nevezhettek a csapatok, akik a boxutcában válthatták egymást. Azokat, akik a csoportgyőztes befutását követő 45 percen belül nem tudták befejezni a futamot, automatikusan kizárták.

Caracciola és felesége a Nürburgringen, 1931

Az edzések már két héttel a verseny előtt megkezdődtek. Míg nap közben a pályát rótták a versenyzők, esténként a kerékcseréket gyakorolták - a Mercedes csapatán belül a négy kereket leggyorsabban Rudolf Caracciola és szerelője cserélték ki, 70 másodperc alatt (csak összehasonlításképp: a négy kerék cseréjének aktuális F1-rekordja a Red Bull csapathoz köthető, akik 2013-ban 1,923 másodperc alatt hajtották végre a műveletet).

Az edzések alatt Hans Stuck elvitte egy körre Giovanni Lurani grófot is, aki így nyilatkozott az élményről: "Az edzés alatt Stuck barátom elvitt egy körre a pályán a Mercedesével. Aki ismeri a Nürburgring kanyargós vonalvezetését, a 22 kilométernyi hullámvasutat félelmetes kanyarjaival, amelyekről a "visszaváltások pályája" becenevet is kapta, az el tudja képzelni azt a sokkot és ürességet, amit a fenegyerek Stuck mellett ülve átéltem, míg körbeértünk a pályán."

 Az edzések krónikájához tartozik a Bugattis Varzi egy húzása is, aki kicsit rá akart ijeszteni vetélytársaira. Az edzésen ezért két normális (csaknem 12 perces) mért kör után futott egy egy perccel gyorsabbat is. Persze az egyik a futamon lezárt, az edzésen viszont szabadon hagyott szervizúton át levágta a pálya egy részét, de a trükk bevált, mindenki azon törte a fejét, hogy milyen beállítást találhatott meg az olasz.

Ezzel a Bugattival viccelte meg a mezőnyt az edzésen Varzi

Rajtsorrend, TOP 10
1. M von Brauchitsch ( GER / Mercedes-Benz)
2. E Burggaller (GER / Bugatti)
3. HJ von Morgen (GER / Bugatti)
4. R Caracciola (GER / Mercedes-Benz)
5. H Stuck (GER / Mercedes-Benz)
6. O Merz (GER / Mercedes-Benz)
7. L Fagioli (ITA / Maserati)
8. R Dreyfus (FRA / Maserati)
9. O Spandel (GER / Mercedes-Benz)
10. H Birkin (GBR / Maserati)
 A mezőny tíz órakor, enyhe esőben rajtolt el. A rajtot Caracciola kapta el a legjobban, ám Luigi Fagioli és Henry Birkin gyorsan az élre ugrottak. A német jó tíz percig autózott a két Maserati mögött, majd a Schwalbenschwanz kanyarban megelőzte őket, és 12 perces idővel elsőként ért körbe a Nordschleifén, öt másodperces előnnyel Fagioli előtt, akit Morgen és Varzi követett. A mezőny hátsó részéből induló Nuvolari a harmadik helyig verekedte fel magát, ám két órányi versenyzés után a Bugattik is magukra találtak, így Caracciola mögött a kilencedik körben már Chiron haladt.

A boxkiállásokra a többség a 12. körben kerített sort. Az élről kiálló Caracciola maga tankolta meg a Mercedesét, miközben két szerelője a kerekeket cserélte le a kocsin - a műveletet rekordidő, 69 másodperc alatt teljesítették, ennek is köszönhető, hogy az élen térhetett vissza a pályára. A második helyet Chiron őrizte meg, akinek Bugattiján csak első kerekeket cseréltek, így a kiállása csak 58 másodpercig tartott.

A rajtrács. Első sorban: #2 von Brauchitsch, #4 Burggaller, #6 Morgen

A felszáradó pályán Chiron jobb köridőket futott, mint Caracciola, a német előnye azonban a verseny végéig kitartott, sőt, az utolsó kilométereken kímélő üzemmódban használhatta a motorját. A leintés után mindenki elégedett lehetett, a német közönség a hazai pályán diadalmaskodó Caracciolát ünnepelte, a második helyen befutó Louis Chiron is azonnal a Mercedes garázsához szaladt, hogy gratuláljon a győztesnek.

Célba érők
1. Rudolf Caracciola (GER / Mercedes-Benz) 4:38:10
2. Louis Chiron (MON / Bugatti) +1:18
3. Achille Varzi (ITA / Bugatti) +4:00
4. Tazio Nuvolari (ITA / Alfa Romeo) +5:44
5. Otto Merz (GER / Mercedes-Benz) +5:44
6. Hans Stuck (GER / Mercedes-Benz) +9:24
7. Guy Bouriat (FRA / Bugatti) +11:54
8. Jean-Pierre Wimille (FRA / Bugatti) +13:58
9. Otto Spandel (GER / Mercedes-Benz) +16:35
10. Henry Birkin (GBR / Maserati) +22:53
11. Earl Howe (GBR / Bugatti) +30:09
 A futam után Caracciola azt nyilatkozta, hogy nem aggódott az időjárás miatt, számára a hőség rosszabb lett volna. A verseny előtt pontosan végiggondolták a stratégiát, és a német már csak azért sem izgulta túl a futamot, mert közben pontosan látta, hogy minden az előzetes elvárásaik szerint történik.

Rudolf Caracciola (Mercedes-Benz) megnyeri a futamot

Érdekesség, hogy ez volt az első olyan futam, amit nemcsak a helyszínen lehetett követni, hanem rádión is közvetítették. Az adást Németország mellett Svájcban, Ausztriában, Hollandiában, Dániában és Svédországban hallhatták az autósport szerelmesei. A 22 kilométeres pálya négy pontján ültek a riporterek: a rajt/célegyenesben, a Wehrseifennél, a Karusselben és a Döttinger Höhénél. A második Német Nagydíj rádiós sikere minden előzetes várakozást felülmúlt, kevés esemény volt korábban, ami nagyobb hallgatottsággal büszkélkedhetett, mint a milliókat a készülékek elé szögező futam.