2014. október 29., szerda

Gyónban tesztelték a zártkarosszériás Grand Prix-autót

Több napon át dübörögtek a motorok a Pest megyei Gyónnál, ahol a Mercedes sztárversenyzője igyekezett sebességi rekordokat dönteni a nagydíjakon használt autójával, és annak zárt karosszériás verziójával. Ez pontosan nyolcvan éve történt.


Jules Bianchi szuzukai balesete óta újra előkerült a korábban már többször elvetett, legutóbb Félipe Massa hungaroringi balesetekor tárgyalt ötlet: talán nem is lenne olyan rossz ötlet lezárni a karosszériát. Ez persze a nagydíjversenyzés 108 éves történelmének legradikálisabb váltása lenne, azt azonban jó tudni, hogy zárt karosszériás Grand Prix autókkal már a harmincas években is találkozhattak a szerencsések. Ehhez ráadásul nem is kellett messzire menniük a magyar autósport-rajnogóknak, a Mercedes csapata ugyanis 1934. október 28. és november 3. között a gyóni pályán tesztelt. Ez valójában a mai 5-ös főút Dabas közeli egyenes szakaszát jelenti, Gyón ma Dabas részét képezi.


Az előzményekről érdemes tudni, hogy az AIACR (az FIA jogelődje) 1932. után két évig nem írt ki bajnokságot, így 1934. végére - bár a szezon összes nagydíját megrendezték - senki nem nevezhette magát a világ legjobb versenyzőjének. A legtöbb futamot - huszat - az Alfa Romeo nyerte (ebből tizenötöt a Scuderia Ferrari színeiben), a második helyre szorult Mercedes a maga 4 győzelmével nem lehetett elégedett, így hát keresniük kellett valamit, amiben hivatalosan is ők a világelsők.

Ezért utaztak október végén Magyarországra a csapat sztárpilótájával, a német Rudolf Caracciolával, ahol Gyónnál egy betonozott, egyenes úton próbáltak külnöböző kategóriákban sebességi rekordokat felállítani az AIACR felügyelete alatt.


Október 28-án gurultak először pályára, elsőként Ernst Jakob Henne vezette a W25-ös nagydíjokon is használt, nyitott változatát (kisebb aerodinamikai módosításokat azért eszközöltek: szűkítették az első légbeömlőt, és magasabbra húzták a pilótafülke előtti légelterelő pajzsot). Szinte azonnal tönkretette a kompresszort. A zárt autóval eközben komoly aerodinamikai problémák adódtak: az autó kezelhetetlennek tűnt, a tető pedig folyton felnyílt. Valószínűleg sikerült megoldani a problémát, a hivatalos jegyzőkönyvek és a közzétett sajtófotók tanúsága szerint ugyanis több rekordot is a zárt karosszériás autóval döntöttek meg, Henne azonban utóbb azt mondta, hogy az ötlet nem vált be, és leszerelték a pilótafülke tetejét a W25-ről. Könnyen lehet persze, hogy Hennéből a féltékenység beszélt, ugyanis bár ő lett volna az egyetlen pályára küldött versenyző október 28-án, a kompresszor eltörése után végül Caracciolának adták az ülést, és ő arathatta le a babérokat is.


Megdöntött sebességrekordok 1934. október 28-án, Gyónnál:


  • 1 kilométeren, gördülő rajttal, C osztályban (3000-5000 cc) a zárt karosszériás modellel: 317,600 km/h
  • 1 mérföldön, gördülő rajttal, C osztályban, a zárt karosszériás modellel: 196.78 mérföld/óra (316,678 km/h)
  • Október 30-án a nyitott karosszériás autót használták, ismét Rudolf Caracciola ülhetett a volán mögé, hogy megdöntse az álló helyzetből induló, 1 mérföld alatt elért sebességrekordot. Sikerült neki, 117.23 mérföld/órás (188,656 km/h) csúcssebességet ért el. November harmadikán Caracciola megpróbálta megdönteni az álló helyzetből induló 1 kilométeres sebességrekordot is, ez azonban nem jött össze.


Romboljuk le az illóziót, nézzük meg az FIA ma aktuális sebességrekordjait a C osztályban!


  • 1 km, gördülő rajt: 1223,657 km/h, Thrust SSC - A. Green (1997)
  • 1 mérföld, gördülő rajt: 763.035 mérföld/óra (1227,985 km/h), Thrust - A. Green (1997)
  • 1 km, álló rajt: 377,834 km/h, Pollution Packer - D. Anderson (1972)


Ha már zárt karosszériás GP-autókról beszélünk, érdemes egy pillantást vetni az Autosport.com elemzésére, ami a fent tárgyalt rekorddöntések 80. évfordulóján jelent meg.