2014. december 6., szombat

Der Rennleiter - A csapatfőnök

A Mercedes AMG csapatvezetőinek - Toto Wolff és Niki Lauda - idei teljesítménye önmagában is számos kritikát szült, különösen fájdalmas azonban a Mercedes vezetőségének vergődését látni annak tudatában, hogy éppen ez a csapat "találta fel" a csapatfőnöki pozíciót a nagydíjversenyzésben. 



Az, hogy idén a Mercedes AMG megnyerte a nagydíjbajnokságot, elsősorban kiváló versenyzőinek és mérnökeinek, és nem csapatfőnökeinek köszönhető: a Wolff-Lauda páros kritikán aluli teljesítményt nyújtott.

Lewis Hamilton és Nico Rosberg nem idén találkozott először: már gyerekként egymás ellen versenyeztek számos utánpótás-kategóriában, és (bár versenyzők esetében óvatosan kell bánni ezekkel a szavakkal) baráti viszonyt ápoltak. Amikor azonban nyilvánvalóvá vált - és ez az idén elég hamar bekövetkezett - hogy ők, és csak ők a bajnoki cím fő esélyesei, gyorsan eszkalálódott a helyzet. A totális háború Monacóban tört ki.

Most nem részletezném kettejük egész szezonon átívelő párharcát, ami Rosberg monacói kvalifikációs kicsúszásával kezdődött, majd Hamilton pszichológiai hadjáratát követően a spái ütközésben csúcsosodott ki, a lényeg jelen cikkem esetében ugyanis nem ez, hanem az, ahogyan erre a vezetőség reagált. Vagyis inkább nem reagált.

Lewis Hamilton egy W196-os (1954) és Nico Rosberg egy W154-es (1938) volánja mögött a Nordschleifén

A magyar és a külföldi sajtó is egymás után jelentette meg azokat a cikkeket, elemzéseket, amelyben a Mercedes csapatfőnökeinek szemére vetették, hogy miért nem foglalkoztak pilótáikkal. Le kellett volna ülni velük átbeszélni a kialakult helyzetet, nem lett volna szabad legyinteni a korai villongásokra, és akkor talán a spái ütközés sem történt volna meg. Nem is beszélve arról, hogy nem kellett volna egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal bombázni a médiát. Wolff és Lauda ugyanis nemcsak egymást cáfolták meg folyamatosan, de önmagukat is, amikor totálisan az ellenkezőjét nyilatkozták a futam után annak, amit verseny közben mondtak, majd néhány nappal később újra felülírták saját véleményüket - ráadásul nem egyszer, ezt a bravúrt az évad során rendszeresen véghezvitték.


Hogy csak néhány magyar nyelvű olvasmányt ajánljak látogatóim figyelmébe: az Index itt, itt és itt foglalkozott a problémával, a Telesport pedig itt és itt írt róla. Ez utóbbi a "kedvencem", amikor Wolff rájött, hogy képtelen elvégezni a dolgát (vagyis kézben tartani a csapatot), a versenyzőket kezdte fenyegetni.

A Mercedes AMG vezetőségének gyenge teljesítménye azért is fájdalmas, mert éppen ez a csapat "találta fel" a csapatvezetői titulust. 

Egészen pontosan az 1891-ben született Alfred Neubauer volt az, aki kitalált magának egy pozíciót. Neubauer az első világháború évei alatt az osztrák császári hadseregben motorok szerelésével foglalkozott, majd az osztrák autógyártónál, az Austro-Daimlernél helyezkedett el, ahol Ferdinand Porsche főtesztelőnek nevezte ki. 1922-től versenyeken is indult, nem sok sikerrel. Amikor 1923-ban Porsche a Daimler anyavállalatához került Stuttgartba, magával vitte Neubauert is. 1926-ban Neubauer rájött, hogy nem sok babér terem számára autóversenyzőként, ezért kitalált magának egy új pozíciót: a versenyfőnök (der Rennleiter) lett a Mercedes csapatánál.

Akkoriban még nem volt rádiós összeköttetés, sem villogó LED a kormánykeréken: a versenyzők teljesen el voltak vágva a külvilágtól, többnyire azt sem tudták, hányadik helyen állnak a versenyben. Gyakran előfordult, hogy a futam leintésekor egy-egy versenyző döbbenten szembesült azzal, hogy nyert. Neubauer volt az, aki kitalálta, hogy táblák segítségével taktikai információkat oszthat meg a pilótákkal.

Az anekdota szerint amikor az 1926-os Solitudrennen alkalmával először próbálta ki a táblás módszert, a vezető versenybíró dühösen szólította fel őt arra, hogy fejezze be a táblák lengetését, mert a "bohóckodásával" zavarja a versenyzőket. Amikor Neubauer kifejtette, hogy ő a Rennleiter, a versenyfőnök, a Solitudrennen szervezője felháborodottan válaszolt: "Megőrült?! ÉN vagyok a versenyfőnök!"


Neubauer nemcsak kiváló taktikai érzékével vitte előre a Mercedes csapatát, de a boxban is katonás rendet tartott. Csapatvezetői pályafutása során sikert sikerre halmozott. A Mercedes hagyományosan nem csak "nyeregetett", amikor jó formában voltak, szabályosan letarolták a mezőnyt. Így volt ez a '30-as években, 1954-55-ben, és így van ez napjainkban is.

"Lenyűgöző figura volt, aki bárkit felpofozott volna, ha az szükséges, ugyanakkor nagy figyelmet és megértést tanúsított, és a nyugodt pillanatokban megnevettetett minket" - Stirling Moss

A világháború után sokáig nem látták szívesen a német csapatokat az autósportban. Amikor a Mercedes 1954-ben visszatért a Forma-1-be, rögtön bajnokok is lettek Fangióval, majd a dominancia 1955-ben is folytatódott. A menetelésnek az 1955-ös Le Mans-i 24 órás verseny vetett véget, ahol az autósport történelmének talán legnagyobb katasztrófája következett be nyolcvanhárom néző halálát okozva, további 120 sérültet hagyva. A tragédia után a Mercedes felhagyott mindenféle autóversennyel, és ez jelentette Neubauer karrierjének végét is. A nyugdíjazott Rennleiter 1980-ban, Stuttgartban hunyt el.

A Le Mans-i katasztrófával és hatásaival annak hatvanadik évfordulóján, jövő nyáron részletesen is foglalkozok majd.