2015. május 3., vasárnap

Bajnok születik

Az 1935-ös idény utolsó bajnokságba beleszámító futama volt a Spanyol Nagydíj, nyomasztó Mercedes-dominanciával.

(Illusztráció: Silver Arrows Project)



A 17,32 kilométeres Lasarte adott otthont a 10. Spanyol nagydíjnak 1935. szeptember 22-én. Ez a futam több szempontból is utolsó volt: egyfelől a szezon utolsó bajnokságba is beleszámító versenye volt, másrészt ez volt az utolsó nagydíj a lasartei pályán, harmadsorban pedig ez volt az utolsó Spanyol Nagydíj a következő évben kirobbanó spanyol polgárháború előtt; legközelebb 16 évvel később, 1951-ben rendezték meg a futamot Pedralbesben (azt egyébként Juan Manuel Fangio nyerte az Alfa Romeóval).

Az 1935-ös versenytáv 519.45 km, 30 kör volt. Az óramutató járásával ellentétes irányban használt pálya hegyvidékes környéken helyezkedett el, az úttest minősége egyenetlen, ma már elképzelhetetlen lenne például, hogy a pályát villamossínek is keresztezzék.


Az egész éves Mercedes-dominancia után az olasz csapatok halmozottan hátrányos helyzettel érkeztek Spanyolországba. Louis Chiron itt először ült autóba azok után, hogy a Svájci nagydíjon csúnya balesetet szenvedett négy héttel korábban, így Enzo Ferrarinak gondoskodnia kellett egy tartalék versenyzőről, ha Chiron esetleg alkalmatlanná válna a vezetésre - erre a feladatra René Dreyfust kérte fel. Hasonló problémákkal küzdöttek a Subalpinánál is: Étancelin Monzában balesetezett, így helyette is tartalék versenyzőt neveztek, Marcel Lehoux-t.

Az indulás sorrendjét sorsolással döntötték el, a rajtrács a következőképp festett.

1. Jean-Pierre Wimille / Bugatti
2. Bernd Rosemeyer / Auto Union
3. Achille Varzi / Auto Union
4. Luigi Fagioli / Mercedes-Benz
5. Hans Stuck / Auto Union
6. Robert Benoist / Bugatti
7. Eugenio Siena / Subalpina Maserati
8. Tazio Nuvolari / Ferrari Alfa Romeo
9. Louis Chiron / Ferrari Alfa Romeo
10. Manfred von Brauchitsch / Mercedes-Benz
11. Marcel Lehoux / Subalpina Maserati
12. Rudolf Caracciola / Mercedes-Benz
13. Raymond Sommer / Alfa Romeo
14. Genaro Léoz-Abad / Bugatti

A rajtnál Rosemeyer azonnal az élre ugrott, mögötte Stuck, Varzi, Fagioli és Nuvolari sorrend alakult ki. Stuck már az első körben átverekedte magát az előle indulókon, és elsőként fejezte be az első fordulót. A Mercedesek észvesztő tempót diktáltak: Caracciola egy kör alatt hét autót előzött meg. Elsőként Varzi állt ki a boxba, a felverődő kövek ugyanis összetörték a szélvédőjét, az üveg pedig Varzi arcába robbant. Az ezer sebből vérző olasz autóját az Audi tartalék versenyzője, Pietsch vette át. Rosemeyer a harmadik körben állt ki, hogy ő is szélvédőt cseréljen, ez azonban sok időt vett igénybe, és így a nyolcadik helyen tudott visszatérni a pályára, ahonnan újra előre kellett verekednie magát a Ferrarikon keresztül. Ezt a küzdelmet némileg egyszerűsítette, hogy Nuvolari a nyolcadik körben a boxba gurult és műszaki hiba miatt kiszállt a versenyből. A tizedik körben az élen még mindig Stuck állt, mögötte a két Mercedes vívott egymással látványos csatát.

DIF (GAP) / 1. STU 10 kör / 2. CAR +12s / 3. FAG +18s (+6s) / 4. WIM +1:16 (+58s) / 5. BRA +2:09 (+53s)

 A különbség egyre csökkent Stuck és Caracciola között, úgy tűnt, valami baj van az Auto Unionnal. A 13. körben Stuck a boxba húzódott, váltóhiba miatt feladta a versenyt, Caracciola pedig megörökölte a vezető helyet. A másik Auto Unionban Varzi és Pietsch váltogatta egymást. A verseny féltávjánál lassan mindenkinek időszerű lett a kerékcsere és tankolás. Von Brauchitsch kicsit többet maradt a pályán, mint kellett volna: a 16. körben célegyenesben bal hátsó defektet kapott 230-as sebességnél, alig bírta megfogni az autót, de szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem vesztett vele sok időt, mert még pont le tudott húzódni a box utcába friss hátsó gumikért. A hatodik helyre tért vissza a pályára.

DIF (GAP) / 1. CAR 20 kör / 2. FAG +1:12 / 3. WIM +2:35 (+1:13) / 4. BRA +2:39 (+4s) / 5. CHI +3:09 (+30s)

 A verseny utolsó harmadában Wimille a jó száz lóerővel gyengébb autóval tartotta maga mögött Von Brauchitschot, aki csak az utolsó körökben tudta átverekedni magát a francián. Az élen ezután már nem változott a sorrend, a futamot Caracciola nyerte, és ezzel a bajnoki címet is magáénak tudhatta.

A célba érők névsora:

1. Rudolf Caracciola / Mercedes-Benz
2. Luigi Fagioli / Mercedes-Benz +43s
3. Manfred von Brauchitsch / Mercedes Benz +2:14
4. Jean-Pierre Wimille / Bugatti +2:54
5. Bernd Rosemeyer / Auto Union +7:35
6. Robert Benoist / Bugatti +1 kör
7. Raymond Sommer / Alfa Romeo +3 kör