2015. június 11., csütörtök

A Le Mans-i katasztrófa

Hatvan évvel ezelőtt történt az autósport történetének legnagyobb balesete. 

Ez a bejegyzés a nyugalom megzavarására alkalmas képeket és szöveget tartalmaz, ezért kiskorú olvasóimnak nem ajánlom. 



Az autósport veszélyes. Erre minden esemény belépőjén, szóróanyagain felhívják a figyelmet. Nem véletlenül: a sport története során ezres nagyságrendben vesztek oda a különböző szakágak versenyzői illetve nézői. A nagyobb balesetek hatással voltak a sport fejlődésére, Alberto Ascari halála után sikánnal tették biztonságosabbá Monzát, Lauda balesete után teljesen új pályát építettek a Nürburgringen, Senna elvesztése reformok sorát hozta magával, és Jules Bianchi tavalyi bukása után is levonták a tanulságot az FIA szakemberei.

Azonban soha, egyetlen baleset sem volt akkora hatással az egyetemes autósportra, mint a Le Mans-i katasztrófa néven emlegetett, 84 halálos áldozatot szedő és több mint száz sérültet maga mögött hagyó pusztítás.


A Mercedes nagy esélyesként érkezett 1955. június 11-én Le Mans-ba. A stuttgartiak 300 SLR jelű autója, amivel abban az évben a sportautó világbajnokságon részt vettek, már bizonyított: Stirling Moss azóta is élő rekordidővel nyerte meg a Mille Migliát nagyjából egy hónappal korábban. A Mercedes három autót indított Le Mans-ban: a 19-es rajtszámú 300 SLR-t Juan Manuel Fangio és Stirling Moss vezette, a 20. számún Pierre Levegh és John Fitch osztozott, a 21-et pedig a Karl Kling - André Simon csapat kapta.

A baleset a verseny második órájában történt. 

A 35. körben az élen haladó Mike Hawthorn (Jaguar) a boxutca bejáratánál egy lassabb autót körözött le, ezért csak az utolsó pillanatban vette észre a csapat által bemutatott táblát, amivel kihívták a boxutcába. Hawthorn hirtelen fékezett, hogy még be tudjon fordulni a pitbe, csakhogy a Jaguar fékjei sokkal hatékonyabbak voltak, mint a közelében autózóké. A hirtelen fékezés a lekörözött Lance Macklint (Austin) is satufékezésre kényszerítette, a füstölő fékdobok és a felvert por azonban elvakította a mögötte nagy sebességgel közeledő Pierre Leveghet, akinek esélye sem volt reagálni: a Mercedes 240 km/h sebességgel ráfutott Macklin Austinjára.


A Mercedes a pálya oldalánál az aszfaltot a nézőktől elválasztó töltésnek csapódott, ami megdobta az autót. A gépről az ütközés következtében kisebb-nagyobb alkatrészek szakadtak le, ezek nagy sebességgel repültek szét, miközben az autó bukfencet vetett a levegőben.  Az első tengely és a motorháztető kétszázzal csapódott a nézők közé, utóbbi szabályosan lefejezte az útjába kerülőket. Az autóból kiszakadt a motor is, ami szintén szörnyű pusztítást végzett. Biztonsági öv híján Levegh már az elején kirepült az ülésből, és azonnal szörnyethalt, amikor földet érve szilánkosra tört a koponyája.


A pokol azonban még csak ezután kezdődött. Az erőhatások következtében az üzemanyag meggyulladt és berobbant, ami már önmagában is durva lett volna (újabb apró alkatrészek repültek szét nagy sebességgel a nézőtéren), a Mercedes azonban, hogy minél inkább csökkenthesse az autói súlyát, magnéziumból készítette el a 300 SLR kasztniját. Ha emlékeztek még a kémiaórán bemutatott kísérletekre a magnézium égéséről, magatok elé tudjátok képzelni a pusztítást. A helyzet a pályamunkásokat is váratlanul érte, vízzel próbálták meg eloltani a lángoló kocsit. Újra csak a kémiaórákon szerzett élményekre tudok visszautalni, amikor azt mondom: ez nem volt jó ötlet. A víz csak "olaj volt a tűzre", és ezután a roncsok még órákon át lángoltak.




Még nem ejtettünk szót Lance Macklin Austinjáról, amibe Levegh hátulról beleszállt. Macklin az ütközés következtében (Fangiót kis híján elkaszálva) a jobb oldali falnak csapódott, majd onnan visszapattant, és végül a nézőtérre sodródott, egy embert megölve.

Összesen nyolcvannégyen vesztették életüket, több mint százhuszan megsérültek - és ez csak a hivatalos adat, úgy becslik, ennél jóval többen érintettek lehettek a balesetben.

Sokat elmond a kor autósportjáról, hogy a tömegkatasztrófa ellenére a versenyt nem állították le. Az éjszaka során  - nyolc órával a baleset után - a Mercedes vezetősége úgy döntött, hogy autóikat visszaléptetik a futamról, amit végül az a Mike Hatwhorn nyert meg, aki az egész katasztrófát kiváltotta váratlan fékezésével.



A BBC World Service sporttörténeti műsora, a Sporting Witness múlt heti adásában a balesettel foglalkozott, és előkerestek egy archív felvételt, amelyen megszólaltatták Levegh váltótársát, John Fitchet is. Ő a baleset idején a boxban tartózkodott, és ott hallotta a csattanást. A boxban káosz támadt, látszott a felszálló füst, és bentről először csak annyit tudtak megállapítani, hogy az egyik Mercedes ég, de azt nem látták, hogy a három közül melyik. Ezt már csak azért is nehéz volt megállapítani, mert az autót csakhamar ellepte a korom. "Levegh felesége azonban tudta, hogy a férjét érte a baleset, és azt is tudta, hogy odaveszett, mert a tárcája ott hevert a box külső falánál".

"Fogalmunk sem volt, mennyire szörnyű baleset volt, nem tudtuk, hogy a motor és az autó több alkatrésze kiszakadt és a tömegbe csapódott." Fitch elmondta azt is, hogy amikor a boxban megtudták, hogy valójában milyen súlyos volt a baleset, részben az instabil francia-német béke miatt is döntöttek a visszalépés mellett. (Tíz évvel vagyunk a második világháború után, és egy német gyártmányú gép épp meggyilkolt több tucatnyi franciát.)


Korábban azt írtam, hogy soha egyetlen baleset sem volt akkora hatással az egyetemes autósportra, mint ez. Íme néhány a Le Mans-i katasztrófa számtalan következménye közül:


  • A Mercedes hosszú évtizedekre visszalépett az autósporttól, a sportautózásba harminc, a Grand Prix versenyzésbe negyven év múltán tértek csak vissza. 
  • A Jaguar három évtizeden át nem tért vissza Le Mans-ba.
  • A Lancia, akik két héttel korábban vesztették el Alberto Ascarit, a Le Mans-i katasztrófa hatására úgy döntöttek, hogy visszavonulnak a versenyzéstől.
  • Franciaországban, Spanyolországban, Németországban és Svájcban azonnal betiltották a pályaversenyzést. Ez utóbbi államban a mai napig nem oldották fel a tilalmat. 
  • Az amerikai autósport fő felügyelő szerve, az AAA Contest Board feloszlatta magát. Ez a szervezet 1904 óta felügyelte a ma Indycarnak nevezett sorozatot.