2016. május 25., szerda

Esőkirály a hercegségben

Azóta talán csak Michael Schumacher volt képes olyan német precizitással kontrollálni az autóját a szakadó esőben, mint ahogy Rudolf Caracciola tette 1936-ban Monte Carlóban.


A húsvét hétfőn megrendezett Monaco Nagydíj történéseit a La Stampa 1936. április 14-i, keddi számának tudósítása alapján rekonstruáljuk. A versenytáv 100 körös, 318 kilométeres volt, és a bajnokságba is beleszámított.

📷 Chiron és Rosemeyer a Tabacban. A kép bal szélén látható a trafik, amiről a kanyar a nevét kapta.

A derült húsvét napja után tegnap éjszaka 11 körül megváltozott az időjárás képe, ma hajnalban pedig esni kezdett az eső, amit heves széllökések kísértek, és ez egész nap kitartott. A Monaco Nagydíj éppen ezért nem örvendhetett a szokásos népszerűségének, habár így is ötvenezer ember állt végig a szakadó esőben.

A közönség kedvencének, Nuvolarinak ezúttal nem volt szerencséje, egy plusz kiállásra volt szüksége, ráadásul a csúszós talaj miatt a szokásosnál óvatosabban kellett vezetnie, és végül a negyedik helyet szerezte meg.

A futamot 15:30-kor a múlt szombati versenyt megnyerő sziámi herceg, Bira indította el. 

Itt két lábjegyzetet hadd szúrjak be. A „múlt szombati verseny” a Rainer hercegi kupa volt, amit III. Rainer monacói herceg tiszteletére rendeztek. (A herceg ekkor 13 éves volt, 1949-től 2005-ben bekövetkezett haláláig uralkodott a miniállamban.) Az 50 körös, 159 kilométeres voiturette futamot egy ERA-B volánja mögött Bira herceg nyerte. Hozzá kapcsolódik a második lábjegyzetem: a sziámi szó thaiföldi származására utal, amit korábban Sziám néven ismertek. Kultúrtörténeti kitekintés: a testük egy pontján vagy nagyobb felületén összenőtt egypetéjű ikreket több nyelven is sziámi ikreknek nevezik. Az első híressé vált összenőtt ikerpár thaiföldi származású volt: Csang és Eng Bunker 1811 és 1874 között élt, és egy cirkusszal járták a világot, ahol Sziámi Ikrek néven mutogatták őket a közönségnek. Annyira híresek lettek, hogy művésznevük köznevesülve a mai napig használatos maradt.

📷 Chiron a mai uszodánál

De hagyjuk magunk mögött Sziámot, és térjünk vissza Monte-Carlóba!

A versenyzők felállása az edzésen elért időeredményük alapján a következő volt: Caracciola (Mercedes Benz), Nuvolari (Alfa Romeo), Chiron (Mercedes Benz), őt követte Rosemeyer (Auto Union), von Stuck (szintén), majd Wimille (Bugatti) és Varzi (Auto Union), Farina (Alfa Romeo), Fagioli és Van Brauchitsch (Mercedes Benz), majd Tadini (Alfa Romeo), Trossi (Maserati), Brivio (Alfa Romeo), őt követte Etancélin (Maserati), Sommer (Alfa Romeo), és végül Siena (Scuderia Torino), Ghersi (Maserati) és Williams (Bugatti).

Bár a lap nem tett különbséget az Alfa Romeóval versenyzők között, Nuvolari, Farina, Brivio és Tadini a Scuderia Ferrari színeiben álltak rajthoz, míg Raymond Sommer privátnevező volt. Szintén érdemes hozzátenni, hogy bár a lap csak Siena neve mellett tüntette fel a Scuderia Torinót, Trossit és Gershit is a csapat nevezte, míg Etancelin privát versenyzőként indult. A Bugatti, a Mercedes és az Auto Union autóit mind gyári versenyzők vezették.



Összesen 18 versenyző ült a zúgó motorok között, hogy megmássza Monte-Carlo hegyeit. A rajt után Carracciola, Nuvolari, Chiron, Rosemeyer Varzi, Fagioli, Stuck, Farina sorrend alakult ki az élen.
Az első baleset a második körben történt a talaj rossz állapota miatt: Chiron gépe megcsúszott és nekicsapódott a homokzsákoknak. Chiron szerencséjére hamar kimászott a kocsiból, és a közönség közé menekült. Van Brauchitsch és Farina alatt szintén megcsúszott a gép, ők is ütköztek, és kiestek a versenyből. A 4. körben Brivio állt ki mechanikai hiba miatt. A kilencedik körben Tadini és Trossi is kiálltak [a boxutcába], de míg Trossi azonnal indulhatott tovább, Tadini helyére beültették Farinát.

Az emlékezetes baleset a sikánnál történt, Farinának tehát több mint két környi időre volt szüksége, hogy gyalog visszaérjen a boxutcába, és átvegye csapattársa autóját. A tizedik körben Nuvolari vezetett két másodperccel Caracciola előtt.


📷 Tömegbaleset a sikánnál
A talaj állapota tovább romlott: a 12. körben Rosemeyer felcsúszott a járdára a Fizikoterápiás Intézet előtt, és fel kellett adnia a versenyt. Ugyanekkor Nuvolari megfutotta addigi leggyorsabb körét 79,280 km/h átlagesebességgel, amit a 19. körben aztán 81,771 km/h-ra javított. A 20. körben még mindig Nuvolari állt az élen, az előnye Caracciola előtt 4 másodperc, 12 Varzi és 15 Von Stuck előtt. Ugyanekkor Etancelin 30 másodpercet veszített a kerékcserével. A 21. körben Nuvolari tovább javított, új körátlaga 82,64 km/h.

A 27. körben Caracciola rálépett a gázra, és 82,956-os átlagsebességre javította a versenyben futott leggyorsabb kört. A 30. körben megelőzte Nuvolarit.

📷 A Rascasse-kanyar. Nyolcassal Caracciola, 24-essel Nuvolari.

Időközben újabb kiesőkkel bővült a nézőközönség: Trossi dugattyúhiba, Etancelin pedig a tank meghibásodása miatt hagyta abba a versenyt. Caracciola magabiztosan vezette a futamot, miközben Nuvolari folyamatosan veszített az idejéből. Az olasz 15 másodpercet bukott azzal, hogy kiállt tankolni a 60. körben, és a negyedik helyre jött vissza a pályára. Caracciola mögött Stuck és Varzi haladt a 90. körig, amikor az olasz megelőzte márkatársát. Stuck 18, Varzi 15 másodpercet vesztett a boxkiállása miatt, Nuvolari maradt a negyedik.

🏁  CÉLBA ÉRŐK

1. Rudolf Caracciola / Mercedes-Benz 3:49:20.4
2. Achille Varzi / Auto Union +1:48.9
3. Hans Stuck / Auto Union
4. Tazio Nuvolari / Scuderia Ferrari (Alfa)
5. Brivio & Farina / Scuderia Ferrari (Alfa)
6. Jean-Pierre Wimille / Bugatti
7. Raymond Sommer / Alfa Romeo (privát)
8. Pietro Ghersi / Scuderia Torino (Maserati)
9. William Grover-Williams / Bugatti