2017. szeptember 23., szombat

Az elnökkel együtt meghalt a nagydíj is


Az 1937-es bajnokság ugyan véget ért az Olasz Nagydíjjal, a szezon azonban nem: a száguldó cirkusz mezőnye két héttel később már Csehszlovákiában állt rajthoz.

A mai napig népszerű versenyhelyszín, Brno hosszú ideig utoljára látta vendégül a világ legjobb versenyzőit nyolcvan évvel ezelőtt, a VII. Masaryk Nagydíjon, 1937. szeptember 26-án. A rendezvényt az tette különlegessé, hogy a névadó Tomáš Garrigue Masaryk néhány nappal korábban, szeptember 14-én hunyt el.

Masaryk cseh filozófus volt, akinek nagy szerepe volt abban, hogy az első világháború után a békeszerződések eredményeként létrejött a független Csehszlovákia, aminek ő lett az első elnöke. Pozícióját 1918 és 1935 között töltötte be. Racionalista és humanista volt, értekezéseiben nyíltan felszólalt a marxizmus és a hitleri ideológiák ellen. 1937-ben, 87 évesen hunyt el Lányban.

A futamot tehát gyászos hangulatban rendezték meg. A versenyről az Allgemeine Automobil-Zeitung 1937. októberi száma alapján számolunk be.

🗺 a brnoi versenypálya (piros nyomvonal, óramutató járásával ellentétes irányban)

Pénteken az Auto Union volt a sajtó érdeklődésének középpontjában, miután az Olasz Nagydíj után távozott tőlük Hans Stuck. A lap szerint Stuck már nem érezte jól magát az istállónál, és a pilóta a csapatot hibáztatta az autó gyenge teljesítménye miatt. Az utóbbi időkben többször is kritizálta a mérnököket, elsősorban a fékek miatt, amikkel sehogy sem jutott előbbre, miközben csapattársai, Rosemeyer és Hasse futamokat nyertek.

Az edzések nem zajlottak problémamentesen: Paul Pietsch (Maserati) már pénteken összetörte az autóját, ami ki is égett, így a német rajthoz sem tudott állni a vasárnapi futamon. Varzi (Auto Union), aki bekötött ujjal érkezett a helyszínre, nem tudott értékelhető teljesítményt felmutatni a két edzésnapon, úgyhogy engedélyt kért a csapatától, hogy hazautazhasson.

📸 Elöl Hartmann László új Maseratija (photo: Allgemeine Automobil-Zeitung)

Vasárnap délelőtt voiturette betétfutamot rendeztek, ahol a magyar Hartmann László harmadik helyen ért célba vadonatúj Maserati 4CM-jével, helyezésével 17 ezer cseh koronát nyert. A versenyt Luigi Villoresi nyerte egy Maserati 6CM volánja mögött a Scuderia Ambrosiana színeiben, ezzel 42 ezer korona ütötte a markát. Kettejük között Charles Martin ért célba egy ERA-val, ő 11 ezer koronát kapott (Hartmann egy szponzori különdíjnak köszönhetően keresett többet harmadik helyével).

Ami a nagyok versenyét illeti (ebben Hartmann egy Maserati 8CM-mel vett részt), a rajt után az első három körben Hermann Lang (Mercedes) állt az élen, ám Rosemeyer (Auto Union) árnyékként követte őt. Mögöttük Brauchitsch, Caracciola, Nuvolari és Seaman következett.

📸 "Rosemeyer árnyékként követte Langot"  (Photo: Allgemeine Automobil-Zeitung)

A negyedik körben Rosemeyer az élre állt. „Ezt már szeretem!” – kommentálta az előzést az újságíróknak a bajnok felesége, Ellie Rosemeyer – „Már csak kilenc kör van hátra!”. Csakhogy közben Caracciola egyre gyorsult, és megfutotta a leggyorsabb kört (11:59.3).

Erre azonban már senki nem figyelt, a hangosbemondó közölte ugyanis, hogy Lang balesetet szenvedett, aminek nézők is áldozatul estek. Bár a hangosbemondó igyekezett lecsillapítani a kedélyeket, igen hamar elterjedt a hír a pálya mentén, hogy az esetnek halálos áldozatai és súlyos sérültjei is vannak. Mint utólag kiderült, a Mercedes a murvás úton megcsúszva egy töltésnek csapódott, megölve két embert és megsebesítve további tizenkettőt, akik mind tiltott területről követték a futamot. A balesettel kapcsolatban Leif Snellman érdekes részleteket gyűjtött össze oldalán: ezek szerint a szervezők a baleset után  figyelmeztették a Mercedes csapatfőnökét, Alfred Neubauert, hogy mielőbb menekítse ki az országból versenyzőjét, mert könnyen börtönbe csukhatják a tragédia miatt. Mint kiderült ugyanis, történt egy kis félreértés: a jegyzőkönyvekben Lang neve mellett már az első körben is feltüntettek egy balesetet: állítólag egy mérföldkövet koccolt le, de az ütközés után folytatni tudta a versenyt. A versenyző később önéletrajzában azt írta: „Azt állították, hogy az ötödik körben bekövetkezett balesetem előtt, már az első körben, eltaláltam egy követ, ami miatt az autóm létfontosságú részei sérültek, és a verseny folyamán később eltörtek. Azt, hogy a súlyosan sérült autóval továbbhajtottam, felelőtlen viselkedésnek minősítették, amivel a nézők életét veszélyeztettem, és úgy gondolták, ezzel szilárdan bizonyítani tudják bűnösségemet. Számos tanú vallomására volt szükség, hogy bebizonyítsuk: az állítólagos ütközésem a kővel sosem történt meg.”

📸 Lang lángoló autója (Photo: Allgemeine Automobil-Zeitung)

Visszatérve a versenyhez: Ellie Rosemeyer nem örülhetett sokáig férje teljesítményének, Bernd ugyanis a hetedik körben fékhiba miatt összetörte az autóját. Az AAZ-cikk szerzője itt cinikusan megjegyezte, hogy Rosemeyer csak legyintett, amikor a végül kirúgott Stuck hetek óta ugyanezért a hibáért panaszkodott a csapatnál. A versenyző végül visszatért a boxba, a csapat pedig kihívta Müllert, hogy adja át a helyét a bajnoknak. A Mercedes-csapatfőnök Neubauer önéletrajzi könyvében megemlíti ezt a cserét. Elmondása szerint amíg az audis Rosemeyer a boxban Müller érkezésére várakozott, a gyanútlan Mercedes-főnök mögé lopakodott és lefogta a kezeit, hogy ne tudja a célegyenesben elhaladó Caracciolának jelezni: ideje beletaposni a gázba. Az anekdota szerint Rosemeyer mosolyogva kért elnézést: „bocsánat, Neubauer úr, vészhelyzet volt.”

📸 A betétfutam versenyzői, Bira herceg és Charles Martin (photo: Allgemeine Automobil-Zeitung)

Ha már bajnokok: Tazio Nuvolari ezúttal sem járt szerencsével, az egyik kereke lerepült az autóról, ami miatt félre kellett húzódnia a tartalék depóba új abroncsokért, de még így is célba tudott érni – ez volt az utolsó alkalom, hogy egy Alfa Romeóban ülve meglátta a kockás zászlót. A versenyt végül Rudolf Caracciola nyerte meg, aki ezzel a sikerrel 87 ezer koronát is kaszált.

🏁 VÉGEREDMÉNY, CÉLBA ÉRŐK:
1. Rudolf Caracciola / Mercedes-Benz -- 3:09:25.3
2. Manfred von Brauchitsch / Mercedes-Benz -- +36.4
3. Müller & Rosemeyer / Auto Union -- + 41.8
4. Richard Seaman / Mercedes-Benz
5. Tazio Nuvolari / Scuderia Ferrari [Alfa Romeo]
6. Antonio Brivio / Scuderia Ferrari [Alfa Romeo]
7. Hartmann László / Maserati [privát]
8. Festetics Ernő / Maserati [privát]

Ugyan nem tartozik közvetlenül a versenyhétvégéhez, de érdekes megemlíteni, hogy a forrásként használt cikkben az Allgemeine Automobil-Zeitung újságírója sokat lamentált az 1938-as szabályváltozásokon, amikről úgy tippelte, hogy a majdnem ötven éves Tazio Nuvolarinak (pontosabban az Alfa Romeónak) kedveznek majd, hiszen az új technikai előírások csökkentik a motorerő jelentőségét – márpedig éppen a motorerő volt az, ami miatt a németek az elmúlt években legyőzhetetlenek voltak. (Ismerős helyzet?) Az újságíró szerint emiatt nem éri meg majd annyi pénzt önteni a motorfejlesztésekbe, ami kedvezhet a kevesebb pénzből gazdálkodó csapatoknak, és így végső soron szorosabbá válhat a mezőny. Így, nyolcvan év távlatából jól látszik, hogy nem sikerült feltalálni a spanyolviaszt: a gazdagabb csapatok mindenféle korlátozások ellenére is megtalálják a módját, hogy több pénzt költsenek a sportprogramjukra, és elgyepálják a kicsiket. A mai Formula-1-ben szorgalmazott költségvetési sapka szimpatikus elvekre alapulna, de a történelem már megmutatta, hogy nem fog működni.


Ami a Masaryk Nagydíjat illeti, ez volt az utolsó alkalom, amikor ezen a néven futamot rendeztek, és Brno is hosszú időre elbúcsúzhatott a száguldó cirkusztól. Legközelebb 1949-ben rendeztek itt Csehszlovák Nagydíjat az akkor már Formula-1 néven működő szakág számára.

📸 Brauchitsch boxkiállása (photo: Allgemeine Automobil-Zeitung)