2017. november 25., szombat

Miért van négylevelű lóhere az Alfákon? – A Quadrifoglio története



Pár éve már bemutattam a Ferrari ágaskodó lovának eredetét, most pedig – amikor arról pletykálnak, hogy az Alfa Romeo a Sauber révén talán visszatérhet a Grand Prix-be [UPDATE: hivatalosan is megerősítették a Sauber-Alfa házasságot, XI.29.]– egy hasonlóan legendás matrica múltját göngyölítem fel. 


A négylevelű lóhere (ami a 2017-es évadban a Scuderia Ferrari autóit díszítette) először 1923. április 15-én jelent meg egy Alfa Romeo versenyautó motorborításán. Ebben az időszakban a márka felfelé ívelő pályát mutatott: egyre jobb teljesítményt nyújtottak a nemzetközi versenyeken, hogy aztán két évvel később megnyerjék első (és mindmáig egyetlen) konstruktőri világbajnoki címüket.

📷 Ugo Sivocci az 1923-as Targa Florión 

Az épülő istálló első számú versenyzője Ugo Sivocci volt, akit barátja, Enzo Ferrari csábított a gyártóhoz. Rajtuk kívül még két pilótát alkalmaztak: a közönségkedvenc Giuseppe Camparit és a márkából később bajnokot csináló őstehetség Antonio Ascarit.

A balszerencséjéről híres Sivocci az 1923-as Targa Florión babonából festette fel a hűtőrácsára a négylevelű lóherét fehér négyzetben, ami meg is hozta a várt hatást: Sivocci megnyerte a 432 kilométeres futamot. A szimbólum ráadásul kiváló reklám is volt: a jelkép messziről is egyértelműen beazonosíthatóvá tette a versenyző autóját – ne feledjük, arról a korszakról beszélünk, amikor az autókon a rajtszámon és az orron elhelyezett márkajelzésen kívül semmilyen felirat vagy ábra nem szerepelt. Hogy a logó babonából vagy a márkaépítés miatt maradt a motorborításon, azt nem tudjuk, mindenesetre Sivocci lelkesen használta a további futamain is.

🏁 1923 TARGA FLORIO CÉLBA ÉRŐK
1. Ugo Sivocci / Alfa Romeo
2. Antonio Ascari / Alfa Romeo
3. Ferdinando Minoia / Steyr
4. Giulio Masetti / Alfa Romeo
5. Antonio Becchi / Nazzaro GP
6. Giuseppe de Seta / Fiat
7. Bodenik / Chenard-Walcker
8. Ettore Lenti / Bugatti
9. Martino Modó / Diatto

Sajnos ezekből azonban már nem akadt sok. Néhány hónappal később, a szeptemberi Olasz Nagydíj szabadedzésén Sivocci halálos balesetet szenvedett. A helyzet morbid iróniája, hogy az edzésen nem használta a szerencsehozó festést. (A sors nem szereti, ha megkísértik: a szintén legendásan babonás Alberto Ascari, aki csak szerencsehozó világoskék sisakjában volt hajlandó vezetni, 1955-ben akkor szenvedett halálos balesetet, amikor kölcsönsisakban ült volán mögé.)

A történtek megrázták az egész csapatot: bár mindenki tudta, hogy az autósport veszélyes, de ez volt az első alkalom, amikor az Alfa Romeo elveszített valakit. (Szomorú tény, de a márka első gyári istállójának négy versenyzőjéből három a pályán, az Alfa autójában lelte halálát: Sivocci után 1925-ben Antonio Ascari, 1932-ben pedig Campari is versenybalesetet szenvedett. Egyedül Enzo Ferrari élt hosszú életet.) A tulajdonos Nicola Romeo döntése értelmében a csapat visszavonta a nevezését az Olasz Nagydíjról, a pilóta emlékére pedig az Alfa versenyautók festésének állandó része lett a Quadrifoglio. A logón azonban módosítottak: négyzet helyett ezentúl fehér háromszögbe festették, ezzel is jelezve, hogy a négy pilótára építő márka Sivocci halála után már soha nem lesz már olyan, mint volt.