2017. december 8., péntek

Elnöki ügy


Mivel senki nem állt ki ellene, Jean Todt magabiztosan kezdheti meg harmadik elnöki ciklusát a Nemzetközi Automobil Szövetség élén. A tisztújítás – vagyis tiszt-nem-újítás – jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk a szervezet első vezetőiről. 


A szövetség még Association Internationale des Automobile Clubs Reconnus (AIACR) néven alakult Párizsban 1904. június 20-án, és ezt a nevet viselte egészen a második világháború végéig, amikor megkapta mai titulusát. A célja a kezdetek óta a közúti autósok érdekképviselete és az autósportok felügyelete. (Ez utóbbiban mostanában nem jeleskedik: az LMP1-ből menekülnek a gyártók, a WTCC lényegében megszűnt létezni, a F1 meg rosszabbnál rosszabb döntések hálójában vergődik.)


A szervezet első elnöke, Etienne de Zuylen de Nyevelt 27 évig irányította az AIACR-t 1904 és 1931 között. A báró 1860-ban született egy előkelő belga családba, majd beházasodott a Rothschild famíliába. Haladó gondolkodóként nagy szerepe volt az FIA fejlődésében. Az AIACR elnökeként bátorította a városok közötti versenyek szervezését, a határokon átívelő autós turizmust. A Francia Autóklub elnökeként komoly szerepe volt a Grand Prix kategória létrejöttében, és az ő vezetése alatt szervezték meg az első konstruktőri világbajnokságot 1925-ben. A báró 1931-ben vonult vissza, ezután haláláig, 1934-ig a szervezet tiszteletbeli elnökeként képviselte a sportot.


A belga bárót a francia gróf Robert de Vogüé követte, aki öt éven át vezette a szervezetet, noha alelnökként már a de Zuylen de Nyevelt-érában is a nemzetközi autósport legfontosabb szereplői közé tartozott. A gróf diplomatacsaládba született 1870-ben, az első világháborúban a tengerészetnél szolgált, és számos kitüntetést szerzett. Az autós szcénában hosszú ideig dolgozott elődje mellett, de Zuylen de Nyevelt oldalán alelnöki feladatokat látott el a Francia Autóklubban és a nemzetközi szövetségben is, majd mindkét szervezetben átvette az elnöki tisztséget is. Az AIACR-t haláláig, 1936-ig vezette.


A következő 22 évben Jehan de Rohan-Chabot irányította a Nemzetközi Automobil Szövetséget. Ő volt az, akinek a vezetésével a második világháború után újjáépítették romjaiból az autósportot, majd megszervezték a versenyzők világbajnokságát. Az 1884-ben született francia nemes orvosi végzettséget szerzett, az első világháborúban vadászpilótaként szolgált, majd a BP francia leányvállalatát vezette. Az AIACR-ben először közlekedésügyekkel foglalkozott, majd 1936-ban megválasztották elnöknek. Vezetői képességei nem voltak ismeretlenek az elektorok előtt, ugyanis de Vogüé utódjaként ekkor már tíz éve vezette a Francia Autóklubot (és még további egy évtizedig maradt az ACF élén). 1957-ben, amikor az FIA úgy döntött, hogy az évenkénti tisztújítások (illetve az elnök újra meg újra meg újraválasztása) helyett hároméves elnöki ciklusokat vezet be, az ekkor már 73 éves Rohan-Chabot beadta a lemondását, hogy tiszteletbeli elnökként még 1968-ban bekövetkezett haláláig rendszeres résztvevője legyen a legfontosabb találkozóknak.

SOURCE: FIA